Eklektikus-neobarokk.A kastély eredeti tervrajzai, dokumentációi elvesztek, így tervezője nem ismert. Az építtető egyértelműen gróf Károlyi Imre (1873-1943) és felesége volt.Az U alaprajzú emeletes kastély egy-másfél évig épült, homlokzata harmonikus, kicsit sem hivalkodó. A jobb szárny végénél helyezkedik el a télikert, tetején terasszal. A középrizalit oszlopokon nyugvó erkéllyel és a tetőablaknál lévő címerrel hangsúlyozott. Szinte ugyan-ezt a képet nyújtja az udvar felőli középrizalit is, de ide keramitkockával kirakott felhajtót, a tetőtérbe pedig órát építettek. A jobb és balszárny udvari oldalán is fedett folyosót találhatunk, ennek tetejét dór utánzatú oszlopok tartják. Az épületen hatféle formájú, stílusú ablakot alkalmaztak, ezek közül legszebbek az emeleti barokk díszítésűek. A tetőszerkezet meglepő szépségű és megoldású, hajlított és lépcsőzetesen egymásra szegelt gerendákat is fölhasználtak az építészek.Eredetileg négy lépcsőháza volt a kastélynak, de az 1970-es években a fa csigalépcsőt meggondolatlanul lebontották. Megközelítőleg -érintetlen- állapotú helyiség a kastélyban a valamikori fogadószoba, stukkódíszes, aranyozott-festett mennyezetével, a galériás hall nagyon szép fafal burkolásával, a márványkandalló fölötti Károlyi-címerrel, valamint a ma ebédlőnek használt két helyiség, és a márvánnyal borított télikert. A Szent Kereszt felmagasztalásáról elnevezett, fehér és fekete márványból készült kápolnát a gróf és felesége 1910-ben építtette, néhai Tibor nevű elsőszülött gyermekük emlékére. A kastélyban feltevések szerint először gázvilágítást alkalmaztak, és csak az 1910-es években készítettek gőzgéppel működő saját áramfejlesztőt. Ezt a ma műhelynek használt épületben helyezték el, és 110 voltos egyenáramot termeltek vele, egészen a falu villamosításáig. A kastély 40 hektáros parkja a kertművészet remeke, ritka fenyőfélékkel, a tiszafa és a tuja változataival, őstölgyekkel, platánokkal. A parkhoz 10 hektáros tó is tartozik, túlpartján pihenővel. Barokkos hangulatot adnak a kovácsoltvas kapuk és a parkban elhelyezett szobrok, szoborcsoportok. A főhomlokzattal szemben áll egy díszkút, amelynek szoborcsoportja a Szabin nők elrablását ábrázolja. Az udvari szökőkút szobra a Kisfiú hallal. A park ezen részén található a Négy évszak allegorikus homokkő szoborcsoport, ezek római mitológiai figurák. Talapzatukban még ma is jól kivehető az 1771-es évszám, tehát bizonyosan a régi kastélyhoz tartoztak. Szintén ugyanekkor készült a parkban látható különálló női alak is, amelynek koszorút tartó keze már hiányzik. (A rózsakerti ülő női akt nem tartozik a kastély eredeti szobraihoz, ezt 1966 körül helyezték el a parkban, alkotója Sóváry János.)A nagymágocsi Károlyi-rezidencia szerencsére a II. világháborúban nem sérült meg. Gróf Károlyi Imre 1943-ban bekövetkezett halála után a templom kriptájában lévő halottak földi maradványait Kenderesre és Nagykárolyba szállították. Miután a Károlyi-család szinte mindenét hátrahagyva elhagyta otthonát, a gazdátlan kastélyt fosztogatták, minden mozdíthatót elhordtak, a könyvtár ritkaságait tüzelőnek használták. A front közeledtével az épületben 1944 nyarán tábori kórház kapott helyet. A megmaradt bútorokat, festményeket és tárgyakat az állam 1945-ben lefoglalta, majd Szentesre, Sárospatakra és Egerbe szállíttatta (Ma csak e városok múzeumaiban látható a Károlyi-kastély néhány eredeti mű- és használati tárgya).A kastély 1954 óta szociális otthonként működik, előzetes bejelentkezéssel, míg a park szabadon látogatható.
