A Duna-Tisza-köze déli részének homok- és löszvidékét valamikor üde rétek, szikesedésre hajlamos buckaközök tagolták. Ezek ma már csak maradványfoltokban lelhetők fel. Az ősi növénytakaró – a tágabb környezet átalakítása és a hosszú évek óta megfigyelhető szárazodás miatt – folyamatosan változik, ezért a táj egykori arculatát leginkább megőrző területek védelmére 2013-ban létrehozták a 13 szigetszerű természetes és természetközeli részterületet magában foglaló, 2.223 hektár kiterjedésű Körös-éri Tájvédelmi Körzetet, amely egy hajdani természetes vízfolyás, a Körös-ér nevét viseli. Nyugati részének száraz gyepein, parlagjain él Európa legritkább emlősállata, a délvidéki földikutya.A terület nagy része jelenleg ex-lege védett szikes gyep, szikes tó. Színvonalas bemutatását a Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola szolgálja.
Intro
