Klasszicista, romantikus, 1869-70. Török János.A Széchenyi-liget vonzóbbá tételéhez a városi tanács szükségesnek tartotta vendéglő és fürdőház építését. Az U alaprajzú, klasszicizáló stílusú vendéglő épülete (a mai múzeum) a korabeli leírás szerint teljesen téglából épült, zsindelytetővel. A keleti oldalon a főépület előtt - a két szárnyépület között - 10 öl hosszú nyitott főfolyosó húzódott, amely 4 köroszlopon nyugodott. A tornácos főbejárat a 8 ablakos nagy táncterembe vezetett. Az épület többi részében a vendégszobák, a bérlő lakrészei, valamint a különböző mellék- és kiszolgáló helyiségek kaptak helyet.Az ugyancsak U alaprajzú, romantikus stílusú gőz- és kádfürdő épülete (ma Családsegítő Központ) valamivel szerényebb méretű. A főbejárat 9 kőoszlopon nyugvó tornácra vezetett. Az oszlopok alsó közei be voltak építve, a fölső közei pedig a mennyezetig üvegezettek voltak. Innen nyíltak a fürdőhelyiségek: az egy- és kétszemélyes kádfürdők, a hideg és meleg tusolók, a gőzfürdő (közepén nagy ovális melegvizes medencével) és a gőzszoba (tölgyfa fekvőpadokkal). A kádfürdők 8 akós ovális fenyőfa fürdőkádakkal voltak fölszerelve, amelyek föltöltése, valamint a zuhanyok működtetése a padláson elhelyezett 5 db 50 akós víztároló fakádakból történt. A gőz és melegvíz ellátását egy 4 lóerős gőzgép végezte.1870-ben a két épületet a lengyel származású Rambovszky Józsefnek adták bérbe, három és fél évre. Az Újvilághoz címzett vendéglő azonban csak rövid ideig állt a ligetbe látogató közönség szolgálatára. 1873-1888 között polgári fiú-iskolaként működött, ezután 1912-ig városháza lett. 1913-ban az 1897-i alapítású Csongrád Vármegyei Történelmi és Régészeti Társulat múzeuma vette birtokába az épületet. A tér jobb kihasználására az oszlopos nyitott tornácát 1928-ban beépítették. 1938-ban a múzeum helyiségeit a felállítandó csendőriskola részére utalták ki. 1942-re felépült az új csendőrlaktanya (ma rendőrség) a Kossuth utcán, így a múzeum visszaköltözhetett a ligeti épületbe, ahol jelenleg is működik. Az épület nyugati rizalitjának falán látható Csallány Gábor (1871-1945) múzeumalapító-igazgató 1971-ben elhelyezett emléktáblája, keleti rizalitján pedig Zalotay (Schupiter) Elemér (1894-1968) régész 1994-ben leleplezett emléktáblája. 1947 óta áll a múzeum előkertjében Borbereki Kovács Zoltán világszerte bemutatott Magyar kubikos c. szobra. (Eredetileg 1940-ben a Polgári Leányiskola - ma Petőfi Sándor Általános Iskola - előtti térre állították föl, innen került a ligetbe.)A gőz- és kádfürdő egy részét Rambovszky 1871-ben sziksós fürdővé alakította át. 1896-ban a gőzfürdő épülete mögött megnyílt a nyári artézi uszoda, amely 1932-ig, az új sportuszoda elkészültéig a szentesi fiatalság kedvenc nyári tartózkodási helye volt. Az 1950-es években megszűnt az épület fürdőház jellege, de az artézi kisuszoda továbbra is működött. Jelentős átalakítások után az épület előbb úttörőház, majd játszóház volt; jelenleg a Családsegítő Központnak ad helyet.
