1880-as évek.Szemtermelő-állattartó, külterjes jellegű kisparaszt gazdaságot képvisel. Lakóháza a Tési réten, a Kurca folyócska közelében fekvő magas parton, a folyószabályozás után épült. Nádtetős, fala nagyméretű vályogból készült. Szoba-konyha-kamra-;istálló tagolású, és a ház hátsó végéhez féltetős kocsiszín, fészer épült. Konyhája eredetileg szabadkéményes volt, utóbb a kemence tüzelőnyílása előtt ún. kaminkéményt falaztak el, a konyhát lepadlásolták és rakott tűzhelyet építettek benne. Megmaradt a pitvar hátsó falába mélyített bolthajtás, ami a 19. századi paraszt-házakban a kéményaljának a Dél-Alföldön elég gyakori eleme.A tanya berendezése az 1910-es évek első felét dokumentálja. Az emlékparkba telepített szentes-magyartési tanyán két kerekól is volt, de a fölmérés és telepítés idejére mindkettő elpusztult. Mivel a kör alaprajzú, boglya formájú ólak a Hármas-Körös mellékén, Szentes határában elterjedt építmények, ezért a kutatók más szentesi határrészen tártak föl olyan, használatban lévő ólat, amely beleillett a kiválasztott tanya épületegyüttesébe, s ennek másolata épült föl. A kerekól vályogfalú, födele rudakra rakott kukoricaszár, nád és zsúpszalma. Disznókat tartottak benne.
Intro
