A Körös-Maros Nemzeti Park hetedik nemzeti parkként jött létre az Alföld dél-keleti régiójában. A nemzeti park 13 területi egysége a mezőgazdasági kultúrák között szigetszerűen helyezkedik el. A nemzeti park különösen fontos feladata azoknak az állat- és növényritkaságoknak a megőrzése, amelyek nálunk egyedül itt fordulnak elő vagy állományuk nagy része az Igazgatóság működési területén található. A növényvilágból ilyen a bókoló zsálya és az erdélyi hérics. A táj egyedülálló természeti képéhez tartozik a százezres egyedszámmal virágzó vetővirág. Az állatok közül is nem egy ritkaság található itt, mint például a nagy szikibagoly lepkefaj, a sztyepplepke, a földikutya és a túzok. A Hét Természeti Csoda egyikének választott Kardoskúti Fehértó, a biharugrai halastavak és a Montág-puszta vizes élőhelyei nemzetközileg is fontos szerepet játszanak a madárvonulásban. Ezek a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozó területek.A természeti értékek megismerése, bemutatása céljából két látogatóközponttal, azok programjaival, öt tanösvénnyel, jelölt kerékpártúrákkal, szállás lehetőségekkel várunk minden kedves érdeklődőt. A Nemzeti Park Cserebökény és Maros-ártér területi egységei teljes egészében Csongrád megyébe esnek, a Kardoskúti Fehértó, Csanádi puszták területeket a megyehatár választja ketté. A Csongrád megyébe nyúló nemzeti parki területek összesen 13715 hektárt tesznek ki.Tótkomlósról Makó felé haladva félúton, balkéz felől található megfigyelőtoronyból a Csanádi puszták madárvilága tanulmányozható.Minden év szeptember 15-éhez legközelebb eső szombaton kerül megrendezésre Kardoskúton a Fehértó Napja. Ezen a nyílt napon az érdeklődők betekintést nyerhetnek a fokozottan védett Fehértó és a környező puszta élővilágába. A terület gazdag madárvilága és régi magyar háziállatok megfigyelése alkotják a terepi programot. A nap folyamán a Kardoskúti Múzeum kertjében kézműves foglalkozásokkal, kulturális programokkal várjuk a kedves látogatókat.
